Fenntartható építészet

Magyarországon az építõiparon belül nem beszélhetünk elkülönült módon létezõ fenntartható építészetrõl, jellemzõen inkább arról van szó, hogy az építési beruházások esetében a megrendelõk egyre növekvõ számban követelik meg egyes fenntarthatósági szempontok alkalmazását, jelenleg elsõsorban az energiahatékonyság területén, amelynek oka többek között az az uniós követelmény, amelynek értelmében 2018-tól a közintézményeknek alacsony energiafogyasztásúaknak kell lenniük, 2020-tól pedig valamennyi új épületnek a közel nullenergiás körbe kell tartoznia. A piac pedig reagál ezekre a megrendelõi igényekre, jellemzõen azonban a fenntartható építészet körébe tartozó beruházások megvalósításában ugyanazok az építõipari vállalkozások vesznek részt, mint a hagyományos építészeti megoldásokat igénylõ munkák esetében.

Van még egy kiemelendõ aspektusa a fenntartható építészetnek Magyarországon, mégpedig az ún. organikus (szerves) építészet, amely mind a felhasznált anyagokat, mind az alakiságát, mind pedig a gondolatisága szempontjából megfelel a fenntarthatóság követelményének, hiszen a kapcsolódó beruházások keretében megvalósuló épületek szervesen illeszkednek a természeti környezetükbe, ember centrikusak és ökologikus szemléletet képviselnek, a természetet tekintve modellnek, az erõforrások hatékony használatával valósítva meg a szükséges szerkezeti megoldásokat.

VÁLLALATI STRUKTÚRA 

Magyarországon az építõipar a nemzetgazdaság fontos ágazata, ugyanakkor a korábbi növekedési pálya jelenlegi megtorpanása figyelhetõ meg a gazdasági körülmények hatására, így az építõipar iránti kereslet szûkülése a vállalkozások közötti verseny kiélezõdésében is megnyilvánul, amely jól észrevehetõ a közbeszerzési piacon. Az építõipari termelés volumene 2011. szeptemberben 12 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel azelõtt, a nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése következtében felgyorsult az építkezések számának csökkenése. Az építõipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése - ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza - mintegy ötödével esett vissza az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az egyéb építmények ágazat termelése 10,8 százalékkal meghaladta a 2010. szeptemberi alacsony szintet, a speciális szaképítés ágazaté - amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják - 19,7 százalékkal maradt el a 2010 azonos idõszakitól. Az elmúlt években ugyanakkor az építõiparon belül voltak olyan területek, amelyeket kevésbé érintett súlyosan a válság, így például a mélyépítés területén az állami megrendeléseknek köszönhetõen - autópályák, hidak, környezetvédelmi beruházások, metró - a visszaesés csak a 2009 év elejétõl volt érzékelhetõ.

Az építõipar tekintetében a KKV-ék nagy aránya figyelhetõ meg, többségük jellemzõen a 10 fõnél kevesebbet foglalkoztató körbõl kerül ki. A KKV-kon belül is rendkívül magas a mikrovállalkozások aránya, különösen a befejezõ építés alágazatban, ahol számarányuk a 90% körül mozog, hiszen ide olyan tevékenységek tartoznak, mint a vakolás, épületasztalos munka, burkolás, festés, és ezeken a területeken a kisebb cégek sokkal jobban képesek érvényesíteni a méretükbõl fakadó rugalmasságukból eredõ versenyelõnyüket. Ezzel szemben a közepes méretû, illetve a nagyvállalatok tevékenysége jellemzõen a sokkal technológia-, eszköz-, és ennél fogva tõkeigényesebb szerkezet-kész épületek és egyéb építmények megvalósításának körében figyelhetõ meg.

Az építõiparhoz kapcsolódóan mindenképpen szükséges szót ejtenünk az építõanyag iparról is, amely háttériparként jelentkezik ezen a területen, szorosan összekapcsolódva az építési kivitelezési tevékenységgel. Az építõanyag iparban – hasonlóan a más tagállamok-beli szerkezeti sajátosságokhoz – meghatározóak a hazai gyártók. Mindennek oka, hogy az építõanyagok többsége szállításigényes, és a szállítási költségek adott esetben akár a gyártási költségek nagyságrendjét is elérhetik. Jellemzõ erre az iparágra, hogy több gyártót nagy kivitelezõ vállalkozások vásároltak meg, annak érdekében, hogy önerõbõl tudják megoldani legalább az építõanyag beszerzés egy részét, így segítve elõ a költséghatékony mûködést, elsõsorban gazdasági kényszerûségbõl.

Az ágazat szempontjából meghatározó a közszféra vásárló ereje, mivel a megrendelések legnagyobb százaléka ebbõl a szférából származik. A megrendelések többsége az önkormányzatoktól ered, értékük viszont igen eltérõ, a kisebb felújítási munkálatoktól elkezdve a több százmilliós beruházásokig, a skála igen széles. A milliárdos értékû nagyberuházások pedig jellemzõen a központi kormányzathoz kötõdnek.

FINANSZÍROZÁS 

Az építõipari ágazatban kiírt közbeszerzési eljárások igen jelentõs része nehezen érhetõ el értékükbõl eredõen a kisebb vállalkozásoknak, így ezen a téren jellemzõen a nagyobb vállalkozások jelennek meg ajánlattevõként, tipikusan KKV-kat vonva be alvállalkozóként a teljesítésbe, illetve jól megfigyelhetõ a konzorciumi formában történõ ajánlattétel is.

Erõs szûrõfeltétel, hogy a kiírók, elkerülendõ az építõiparban megfigyelhetõ negatív tendenciákból eredõ kockázatokat, a közbeszerzési pályázatokban gyakran megkövetelik, hogy az ajánlattevõ legyen képes elõfinanszírozni a projekt egy részét - legalább az elsõ néhány hónapot - saját pénzbõl, illetve az építési szerzõdésekhez tipikusan igen szigorú biztosítéki rendszer kapcsolódik, ezzel nyújtva garanciát a sikeres teljesítéshez. Mindez ismét csak abba az irányba mutat, hogy a beruházások egy része csak a tõkeerõs, nagyobb vállalkozások számára érhetõ el.

A gazdasági helyzetbõl eredõ további jellemzõ az építõiparban a körbetartozások léte, amellyel szemben a kormányzat jogszabályi eszközökkel is fellép, így például a jogalkotó kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az alvállalkozói kör kifizetésre kerüljön.

TRENDEK ÉS FEJLESZTÉSEK AZ ÁGAZATBAN 

Az építõipar nagyon érzékeny ágazat, így a pénzügyi válság súlyosan érintette, különösen, ami a finanszírozást illeti. Az erõforrások korlátozott mértéke kedvezõtlenül befolyásolta ezt a szektort, mindazonáltal a magyar Kormány által kidolgozott Új Széchényi Terv (http://ujszechenyiterv.gov.hu) a szándékok szerint új lendületet adhat az iparágnak. A hangsúly a fenntarthatóságon lesz a jövõben. A globális felmelegedés, a világszerte növekvõ energiaigények, a fosszilis energiahordozók árainak rohamos növekedése mielõbbi cselekvésre készteti a világot, az európai tagországokat és ezzel párhuzamosan Magyarországot is. A globális pénzügyi válság hatása, amely még mindig számos országban érezhetõ, leginkább a fogyasztások és a befektetések csökkenésében, a magasabb munkanélküliségben és a gazdasági tevékenységek csökkent mûködésében nyilvánult meg. A kezelés egyik eszköze a gazdaságélénkítés, amely gyakran eredményezi azt, hogy a költségvetési kiadások az infrastruktúra fejlesztés irányába mozdulnak el, ezzel kapcsolatosan új elem, hogy a klímaválság napirenden lévõ problémája miatt az ilyen típusú fejlesztések a zöld projektek, zöld beruházások irányába mozdulnak el. (http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/elkeszult-a-megujulo-energia-magyarorszag-megujulo-energia-hasznositasi-cselekvesi-terve-2010-2020-cimu-kiadvany)

Az Új Széchenyi Terv a közlekedési infrastruktúra fejlesztés keretén belül az intermodális és regionális logisztikai központok, regionális kereskedelmi repülõterek külsõ közlekedési infrastruktúrájának (közúti kapcsolatok, vasúti összekötések és csatlakozások) fejlesztésére, az ipari parkok intermodálissá fejlesztésére a vasúti kapcsolat kiépítésével illetve fejlesztésével, az áruforgalmat bonyolító kikötõk külsõ közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint a kikötõ megközelítésére szolgáló hajóút és medencekotrás; a közlekedési infrastruktúra fejlesztés védelmét biztosító árvízvédelmi töltés, illetve partvédelmi mû építése, áthelyezése, megerõsítése; folyótorkolat elzárás; közúti kapcsolatok, vasúti összekötések és csatlakozások; csatlakozó közúti-vasúti csomópont külön szintû keresztezõdésének kialakítása; alagutak, átjárók építése, bõvítése, felújítása kapcsán biztosít pályázati forrásokat 8,35 Mrd Ft összegben, amely várhatóan élénkítõen hat majd elsõsorban az önkormányzati szférában a fejlesztésekre. http://www.nfu.hu/content/7980
 
Külön kell szólnunk az építõipar kapcsán a felújítási tárgyú pályázatokról. Magyarországon számos mûemlékvédelem alatt álló, felújításra szoruló épület található. Ezek állagmegóvását, felújítását - lehetõség szerint fenntartható, energia hatékony módon - mielõbb el kell kezdeni. Az építészeti örökségünk megõrzése nemcsak gazdasági, hanem szakmai kihívást is jelent, ám az építészszakma szerint ez ma már korántsem lehetetlen vállalkozás. A magyar mûemlékek száma csak 2011-ben 177 épülettel illetve helyszínnel bõvült, köztük említhetõ a Wekerle-telep és a Pesti Vigadó is, amelyek mind komoly felújítási beruházásokat fognak jelenteni a jövõben.

A magyar közbeszerzési szabályozás kiemelt jelentõséget szentel az építõipari tenderek szabályozásának, így a részletszabályokat is külön végrehajtási rendelet tartalmazza. A fenntartható építészet tekintetében a jövõben az energiahatékonyság mellett a másodnyersanyag felhasználás minél nagyobb arányú megkövetelése kerül a fókuszba, elsõsorban a központi állami beszerzések esetén, de szándék van az ugyancsak nagy vásárlóerõt képviselõ önkormányzati közbeszerzési eljárások esetében is az elõírások fenntarthatóság irányába mutató szigorítására. A jövõben tehát azok a – kicsi, vagy nagy – vállalkozások kerülnek majd elõnybe az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásokon, amelyek képesek az új kihívásoknak megfelelni, és versenyképes áron megfelelni a fenntarthatósági követelményeknek, speciális szakértelemre vonatkozó igényeknek.

HOZZÁFÉRÉS AZ INFORMÁCIÓKHOZ 

A közbeszerzési eljárásokon való hatékony részvétel alapfeltétele a megfelelõ ágazati, közbeszerzési információk elérési lehetõségeinek ismerete. A magyar építõiparon belül a különbözõ állami és magán szervezõdésû szervek sokszínûsége jellemzi, az információk többsége viszonylag egyszerûen, interneten keresztül, ingyenesen elérhetõ, míg mások az információt nyújtó szervezet tagságának, regisztrált felhasználóinak érhetõ el.

Nemzeti Építészeti Tanács
A Nemzeti Építészeti Tanács az építésügyért felelõs miniszter építésüggyel kapcsolatos döntéseit javaslataival megalapozó szakmai tanácsadó testület. Mûködését az építésügyi célelõirányzatban erre a célra elkülönített keret biztosítja. Feladati körébe tartozik, hogy javaslatot tegyen a fenntartható fejlõdés elvein alapuló nemzeti építészetpolitika kialakítására és alakítására, a nemzeti építészetpolitikai program kidolgozására, illetve a nemzeti építészeti politika és az Európai Unió gyakorlatának összehangolása érdekében munkakapcsolatot tart fenn az Európai Építészetpolitikai Fórummal (EFAP). A Nemzeti Építészeti Tanács munkájával hatékonyan szolgálja a kormányzati, illetve a szakmai és társadalmi szervezetek együttmûködését, és keretet ad az építész szakma, a társadalmi és a kormányzati szereplõk számára az építészetet érintõ alapvetõ állásfoglalások, döntések konszenzusos kialakításához, azok megvalósításának közös felelõsségvállaláson alapuló elõmozdításához. A Tanács által mûködtetett honlap számos területen ad értékes szakmai segítséget a felhasználóknak, így például közbeszerzési költségvetés készítõ programokat is elérhetõvé tesz oldalain, elõsegítve ezzel a sikeres ajánlattételt. A Tanács honlapja magyarul az alábbi címen érhetõ el: http://www.e-epites.hu
 
Magyar Építész Kamara (MEK)
A Magyar Építész Kamara az építész szakma önszervezõdésen alapuló érdekképviseleti szerve, köztestület, amelynek feladata a magyar építészeti tevékenység jogszerûségének és szakmai színvonalának biztosítása, az építészeti tevékenységhez tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeinek kidolgozása, szakmai továbbképzések szervezése, tagdelegálás az állami tervtanácsokba, a tervpályázatok kiírásának szakszerûségének ellenõrzése, annak bírálóbizottságába tagdelegálás. A Magyar Építész Kamara honlapja magyar nyelven: www.mek.hu. A honlap angolul is elérhetõ: http://www.mek.hu/index.php?lang=EN
 
MEK Építõipari Piactér
A MEK által üzemeltetett szakmai aloldal, amelynek célja, hogy az építõipari vállalkozások egy helyen tájékozódhassanak az uniós forrásból megvalósuló építési beruházásokról, illetve az ágazat szereplõi számára kiírt közbeszerzésekrõl és azok eredményeirõl egy keresõvel ellátott adatbázis segítségével, amely az építési beruházás tárgyú közbeszerzési kiírások közötti keresést teszi lehetõvé. A szolgáltatás magyar nyelven, az alábbi oldalon érhetõ el: http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=990&Itemid=142
 
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)
Az ÉVOSZ rendszeres tájékoztatást nyújt honlapján a magyar építésügyi szabályozást érintõ kérdésekben, segítséget nyújt a korszerû építési technológiák megismertetéséhez bemutatók, szakmai konzultációk szervezésével, szakelõadások megtartásával. További feladata a kapcsolattartás és információcsere a külföldi építõipari szakmai szervezetekkel. A honlap magyarul – valamint részben - angolul, németül és franciául is elérhetõ az alábbi címen: www.evosz.hu

Magyar Mérnöki Kamara (MMK)
Az MMK, mint köztestületnek célja és feladata a mérnökök szakmai érdekképviselete, érdekérvényesítése és érdekvédelme, a társadalom számára pedig a jó minõségû mérnöki szolgáltatások biztosítása. Az MMK többek között támogatja a szerzõi jogok védelmét, támogatja a mûszaki tudományos, kutatási és fejlesztési tevékenységet, tudományos programokat és konferenciákat szervez, szakmai segédletek, módszertani útmutatók, irányelvek kiadásával, szabványok kidolgozásával segíti a szakmát. Honlap: www.mmk.hu
 
Zöld Beruházási Rendszer (ZBR)
2011. június elejétõl érhetõ el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR) ismertetõ portál, a kormányzati honlap tematikus aloldalaként. A ZBR mûködtetéséért a mindenkori nemzeti fejlesztési miniszter felel. Magyarország az elsõk között dolgozta ki és indította el a szén-dioxid kvóta eladásokból finanszírozott energiahatékonysági és épületenergetikai programját. A Zöld Beruházási Rendszer azt követõen született meg, hogy Magyarország 2008-ban értékesítette a Kiotói egyezmény keretei között meghatározott kvótamennyiségbõl fel nem használt szén-dioxid kvótái egy részét. A kvótaeladásokból származó bevételt hazánk maradéktalanul klímavédelmi célokra fordítja. A ZBR alapvetõ célja, hogy a beruházásra fordított pénzekbõl kizárólag mérhetõ, számszerûsíthetõ és igazolható üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés valósuljon meg. A hatékony, jelentõs kibocsátás-csökkentést eredményezõ beruházások támogatása nemzeti érdek is, hiszen nagyban hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, általa csökkenthetõ az energiafogyasztás és így mérsékelhetõ az ország energiafüggõsége. Az építõipari szektorban indított energiahatékonysági programok megvalósítása nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentõs csökkenését eredményezi, de számos egyéb területre is pozitív hatással van, ideértve a társadalmi jólét javítását, az energiaszegénység csökkenését, az energiabiztonság javítását, a lakosság egészségi állapotának javulását, az ingatlanok piaci értékének emelkedését, a foglalkoztatási mutatók javulását, új üzleti lehetõségek megteremtését, valamint az életminõség javulását. A www.zbr.kormany.hu aloldal ismerteti egyebek mellett a Zöld Beruházási Rendszer jogszabályi hátterét, szervezeti felépítését, bemutatja a korábbi és a tervezett ZBR alprogramokat, példaértékû projekteket, továbbá pályázati lehetõségeket is kínál. A honlap angolul is elérhetõ az alábbi címen: http://zbr.kormany.hu/en
 
Magyar Építõipari Névjegyzék
A magán kezdeményezésre létrejött névjegyzékben azok a cégek szerepelnek, amelyek az építõiparhoz kapcsolódóan mûködnek, és az adatokat azok az intézmények, egyéb megrendelõk kapják meg, akik az építõipar valamely szegmensére kíváncsiak, és mint leendõ megrendelõk keresnek terméket vagy szolgáltatást, illetve szolgáltatót. A honlap magyar nyelven elérhetõ: http://www.m-e-n.hu/kiadvany.php
 
MIÉNK Klaszter
A MIÉNK Klaszter egy fejlesztési koncepció a magyar építõipari vállalkozások hazai és közép – európai régióban történõ pozícionálására, piaci pozícióik erõsítésére. A MIÉNK Klaszter legfõbb célja olyan építõipari erõ létrehozása, amely jellemzõen Magyarországon termelõ, magyar munkaerõt és eszközparkot hasznosító vállalakozásokat fog össze. Olyan minõségben szolgáltató cégeket, amelyek az elkövetkezõ években alkalmasak stratégiai projektek, feladatok megvalósítására. A klaszterben a tagok egytõl egyig folyamatosan fejlesztik termékeiket, szolgáltatásaikat és többek között újító szellemiségük különbözteti meg õket piaci versenytársaiktól. http://www.klasztermienk.hu
  

Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.
A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. azzal a céllal alakult, hogy a magyarországi mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozási lehetõségeit bõvítõ pénzügyi programokat alakítson ki és mûködtessen. A pénzügyi programok forrásainak 85%-át az Európai Unió biztosítja, 15% pedig hazai hozzájárulással valósul meg. A Társaság pénzügyi vállalkozásként mûködik, amelynek hatósági felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el, feladatait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség határozza meg. Honlapja magyarul: http://www.mvzrt.hu/ angolul: http://www.mvzrt.hu/content.php?id=0