INNOVÁCIÓ

Magyarország versenyképessége a jövõben nagyban függ a tudásalapú és innovatív ágazatoktól – az ilyen ágazatok meglétéhez azonban egészséges iparszerkezetre és a jövõ technológiáit kiaknázni képes eszközökre van szükség. Át kell hidalni tehát a tudományos és a vállalkozási szféra közötti szakadékot, hogy a laboratóriumokban született nagyszerû ötletek világsikerû termékeket eredményezhessenek. Ez a célkitûzés összhangban van az Európai Unió célkitûzéseivel is.

Természetesen az innováció, innovatív megoldások több iparágat is érintenek, így az alábbiakban erre a sajátosságra figyelemmel mutatjuk be a jelenlegi helyzetet, és a lehetõségeket.

INNOVÁCIÓS JELLEMZÕK 

Az újító vállalkozások aránya Magyarországon még viszonylag alacsony, de az a kormányzati szintû felismerés, hogy – elsõsorban a KKV-kat érintõen – szükséges az innovatív megoldások támogatása, várhatóan lendületet ad a jövõben. A sikeres innováció és a versenyképesség napjainkban egyre jobban függ attól, hogy az innovációs rendszer szereplõi, és különösen a gazdasági szereplõk miként tudnak bekapcsolódni a lokális, regionális, nemzeti és globális szinten szervezõdõ különbözõ funkciójú és struktúrájú hálózatokba. Minderre figyelemmel a versenyképesség és az újítókésség elengedhetetlen feltétele a kooperációk szükségességének és értékének a felismerése, és az együttmûködések kialakítása, fenntartása és fejlesztése. Magyarországon a szervezetközi hálózatok és az intézmények közti együttmûködések kutatása megkezdõdött, de még számos feltáratlan terület van, így különösen a nemzeti innovációs rendszer és a regionális innovációs rendszerek terén.

 
A piacon jelenlévõ innovatív vállalkozások között KKV-ék is vannak, de jelenleg még nem ez a jellemzõ, a KKV-ék többségének innovatív aktivitása igen alacsony, részben a gazdasági helyzet közelmúltban bekövetkezett negatív változásai okán, bár ez a vállalkozói kör a gazdasági válság elõtt sem volt túl aktív ezen a téren. Mégis az innováció területén a kedvezõtlen gazdasági helyzetnek pozitív hatásai is voltak. Az innovatív szervezetek közül több – némileg meglepõ módon – épp a gazdasági válság alatt tudott úgy profilt, illetve stratégiát váltani, hogy most erõsödve vásárolja meg sorra korábbi konkurenseit. Tehát vannak igen pozitív példák is, de ezek száma viszonylag csekély.

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS 

A magyar közbeszerzési piacon az innováció lehetõségeit csak mostanában kezdik el felismerni, máris több elõremutató kezdeményezés figyelhetõ meg ezen a téren. Az innovatív termékek és szolgáltatások gyorsabb kereskedelmi célú hasznosításának útjában álló akadályok lebontását célzó projektek végrehajtására jött létre egy tizenkét európai régióból álló hálózat, amelynek a magyarországi Észak-Alföld régió is tagja. Utóbbi egy, a rendkívül nehézkes önkormányzati közbeszerzés hatékonyságának javítására alkalmas, máshol már bevált kezdeményezés megvalósításán dolgozik.

A kapcsolódó RAPIDE projekt (http://www.eszakalfold.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/nemzetkozi-projektek/interreg-ivc-projektek-indultak-2008-ban/rapide) legfõbb célja, hogy erõsítse a közszektor szerepét az innováció ösztönzésében fõképp úgy, hogy segíti a KKV-kat abban, hogy minél gyorsabban vezessék be innovatív termékeiket a piac(ok)ra, melynek három fõ akadályozó tényezõje a kockázatmenedzselés, az innováció finanszírozása és a hatékony partnerség. A cél, hogy a nemzetközi tapasztalatcsere által a régiók áthidalhassák az innovációs ötletek és piaci lehetõségek között meglévõ ûrt azáltal, hogy nyíltan és õszintén beszélgetnek azokról a kihívásokról, amelyekkel mindannyian szembenézünk.

A hálózat magyar tagja, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ) jelenleg a kereskedelmi célú hasznosítást megelõzõ közbeszerzést teszteli egy kísérleti projekten keresztül, mivel a régióban a piac húzóerejének hiányát azonosították az innováció piacra való jutásának fõ akadályaként. A magyar innovációs rendszer fõleg az innováció keresleti oldalát célzó intézkedésekkel támogatja az újító tevékenységet. A megállapítások értelmében a kereskedelmi célú hasznosítást megelõzõ közbeszerzési folyamat célja a fent említett akadály elhárítása, és a projekt keretében egy olyan kísérlet lefolytatása, amelynek során élénkíteni tudják a vállalkozások versenyét a kutatásban és a fejlesztésben. Az ÉARFÜ tapasztalatai azt mutatják, hogy az önkormányzatoknak a közbeszerzés kötött szabályai miatt nincs sem lehetõségük, sem elég információ nem áll a rendelkezésükre annak érdekében, hogy a közbeszerzési kiírás részeként innovatív elemeket építsenek a pályázatba. A modell kipróbálása során szakértõk szerint a cégeket még a közbeszerzési eljárás kiírása elõtt versenyeztetnék, és eleve a legsikeresebb pályázat eredménye alapján hirdetnék meg késõbb a tendert. Ez a módszer nem csak lerövidítené a közbeszerzési folyamatot, de a közpénzek hatékonyabb felhasználását is biztosítaná, miközben azt is lehetõvé tenné, hogy egy-egy innovatív termék vagy szolgáltatás ne csupán a szerzõdést kötõ hatóság számára hasznosuljon. Az ÉARFÜ célja, hogy a RAPIDE program keretében egy ilyen kísérleti projektet vigyen végig, amelynek eredményeként egy prototípus jön majd létre. A kísérlet eredményeként az ÉARFÜ ajánlásokat kíván megfogalmazni a közbeszerzést lebonyolító hatóságoknak és a regionális döntéshozóknak, a jó gyakorlatot pedig az operatív program konkrét prioritásainál is fel kívánják használni. A kereskedelmi célú hasznosítást megelõzõ közbeszerzés regionális operatív programba való integrálására eddig még nem volt példa. Észak-Alföld regionális operatív programjára mintegy 250 milliárd euró áll rendelkezésre 2007 és 2013 között. Ebbõl 100-150 millió forint juthat a RAPIDE program keretében futó projekt megvalósítására.

Hasonlóan elõremutató kezdeményezés az ún. NETINNOV projekt (http://w3.nyuti.rkk.hu/netinnov), amely a kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatását, a gazdasági együttmûködések területi és ágazati különbségei vizsgálja a magyar KKV szektorban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Regionális Kutatások Központja, valamint a Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet közremûködésével, és a Magyar Innovációs Hivatal támogatásával.

 
A kétéves kutatási projekt célja egy olyan országosan reprezentatív felmérés elkészítése volt a magyar vállalkozások körében, amely alapján bemutathatóak a cégek innovációs aktivitásának jellemzõi, a gazdasági és innovációs együttmûködések kapcsolathálózati paraméterei, valamint az ágazati és területi különbségek mintázata. Mindez lehetõvé tette, hogy a kutatási eredmények alapján megpróbáljanak különbözõ összefüggéseket keresni a vállalati méretnagyság, az ágazati hovatartozás, vagy a regionális elhelyezkedés vonatkozásában.

Ezek az eredmények mind kulcsfontosságúak lehetnek abból a szempontból, hogy hogyan lehet a KKV-ék innovációs aktivitását növelni, melyek az elhárítandó akadályok, és hogyan hasznosítható ez a tudás a közbeszerzési piacon.

TRENDEK ÉS FEJLESZTÉSEK AZ ÁGAZATBAN 

Az innováció és versenyképesség javítása, illetve növelése terén a jövõben a közszféra beszerzései bírhatnak kiemelkedõ jelentõséggel, egyúttal a közszolgáltatások színvonalának javulását eredményezve. A kereskedelmi hasznosítást megelõzõ közbeszerzés (Pre-commercial Procurement) egy új eszköz lehet ennek érdekében. Az új eszköz segítségével amellett, hogy javítható a közszférabeli szolgáltatások szintje, segít lehetõséget teremteni az európai vállalkozások számára a piaci részvétel tekintetében.

Az elképzelés lényege az, hogy a közpénzekbõl gazdálkodó hivatalok, közszolgáltatást nyújtó intézmények éves költségvetésének meghatározott százalékát a jövõben innovatív megoldásokat jelentõ áruk, szolgáltatások beszerzésre kellene fordítani. A közbeszerzési szempontból ajánlatkérõnek minõsülõ állami, vagy önkormányzati intézmény nyílt eljárást alkalmazva az ajánlattételre történõ felhívásban csak egy általánosabb jellegû - az adott idõben a piacon lévõ áruk, szolgáltatások által nem vagy nem megfelelõ mértékben kielégíthetõ - igényt fogalmazna meg, a megoldási, megvalósítási lehetõségek kidolgozása, kifejlesztése már az ajánlattevõk feladata lenne. Mindez azzal az elõnnyel járna, hogy iránymutatást adna az érintett ágazatnak a jövendõ közszférabeli igények vonatkozásában, így az iparnak, a gazdaságnak nem kell saját elgondolás szerint végezni a fejlesztéseket, saját erõforrásokkal vagy valamely akadémiai közremûködéssel, hanem a cégek közvetlenül találkozhatnak a valós, konkrét piaci igényekkel és ezekre koncentrálhatják fejlesztéseiket, mindezt közpénzbõl finanszírozva, mindkét fél elõnyére.

Mindez egyúttal jelentõs idõ-, költség- és energia megtakarítást jelent, amely az innováció és a versenyképesség fellendüléséhez vezethet. A közérdek oldaláról nézve pedig pozitívum lehet, hogy a közszféra ezzel a konstrukcióval alacsonyabb áron jut az adott idõben piacon lévõkhöz képest magasabb színvonalú árukhoz, szolgáltatásokhoz, megfelelve az „azonos árért nagyobb értéket elvnek" is. A kifejezetten forrásigényes innováció tekintetében a gazdasági válság és a banki hitelforrásokhoz jutás nehézségei miatt a közpénzek ilyen jellegû felhasználása még inkább indokolttá vált, és új lehetõségeket teremtene az innovatív KKV-ék számára is.

HOZZÁFÉRÉS AZ INFORMÁCIÓKHOZ

Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH)
A Nemzeti Innovációs Hivatal a Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelõs szerve. A Hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt mûködik; elnökét és elnökhelyettesét a miniszter nevezi ki. A Hivatal részt vesz a hazai tudomány-, technológia- és innováció politika (TTI politika) kidolgozásában, megvalósításában és a végrehajtását segítõ kormányzati információs és elemzõ tevékenység ellátásában, a KKV-k innovációs tevékenységének ösztönzésében, a kutatási együttmûködések és a hálózatosodás, valamint a fiatal innovatív vállalkozások inkubációjának elõsegítésében; a K+F eredmények hazai és külföldi piaci hasznosításának támogatásában; a magyarországi külföldi tõkebefektetések ösztönzésében, továbbá a TTI politika területén folyó nemzetközi, illetve EU integrációs együttmûködések szakmai feladatainak összehangolásában, valamint a kétoldalú tudományos és technológia (TéT) együttmûködések szakmai koordinációjában. A NIH feladata egy olyan, a hazai K+F rendszerbe illeszkedõ, információs és elemzõ bázis létrehozása, amely mind a kormányzati döntéshozók, mind a szakmai közösségek információs igényeinek képes megfelelni. A központ révén lehetõvé válik a meglévõ adatbázisok összefûzése, a párhuzamosságok kiszûrése, felszámolása, integrált elemzések készítése, valamint a tényalapú, megalapozott stratégiatervezés. Ezzel az innovációs szféra valamennyi szereplõje számára elérhetõvé válnak mindazok az információk, amelyek az összehangolt mûködéshez, a minél hatékonyabb együttmûködéshez szükségesek. Az adatbázissal egyszerûsödne az EU és az OECD statisztikai kiadványaiba való adatszolgáltatás, és lehetõvé válna a nemzetközi trendekkel való folyamatos összehasonlítás, elemzés és értékelés. A NIH segíti az olyan konkrét, operatív partnerségekhez vezetõ nemzetközi hálózatokban és projektekben való részvételt, amelyeknek gazdasági-társadalmi eredményei rövid- és középtávon, Magyarországon hasznosulhatnak. A NIH honlapja magyarul: http://www.nih.gov.hu/ angolul pedig az alábbi címen érhetõ el: http://www.nih.gov.hu/english
 
Magyar Innovációs Szövetség (MISZ)
A MISZ szellemi termékek létrehozását, elterjesztését, illetve átadását, átvételét és gyakorlati hasznosítását - a köztestületként mûködõ kereskedelmi és iparkamarákkal szoros együttmûködésben – segíti elõ, annak érdekében, hogy növekedjék a vállalatok teljesítménye, jövedelemtermelõ képessége, és az innováció segítségével felgyorsuljon a modernizáció és ennek eredményeképpen a gazdasági fejlõdés. A MISZ az innovációs folyamatban érdekeltek - kutatóintézetek, fejlesztõvállalatok, innovatív vállalatok és vállalkozások, tanácsadó, marketing és egyéb innovációs szolgáltató cégek, önálló vállalkozók, kockázati tõkebefektetõk stb. - számára információs rendszert alakít ki és mûködtet, szakmai konferenciákat, szimpóziumokat szervez, a Szövetség közremûködik a magyar K + F és innováció politika alakításában, regionális hálózatot épít ki és széleskörû bel-, és külföldi kapcsolatrendszert alakít ki, tagozatai és bizottságai közremûködésével, javaslatok, állásfoglalások kidolgozásával és egyéb segítséggel (marketing munkával, reklám-, és propaganda-tevékenységgel, szakmai tanácsadással stb.) kedvezõ szakmai hátteret biztosít a magyarországi innovációs tevékenységekhez. A Szövetség szakmai honlapja: www.innovacio.hu
 

Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) – Enterprise Europe Network
A HITA fõ feladata egyfelõl a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelõl a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A Hivatal számos, az innovációval összefüggõ tevékenységet végez, például információt nyújt a nemzeti és nemzetközi szinten elérhetõ K+F támogatási lehetõségekrõl, programokról, a pályázható forrásokról. Ezen tevékenységek fõ felelõse a Hivatalon belül az Enterprise Europe Network osztály (a nemzetközi hálózat budapesti irodája), amely számos egyéb feladata mellett a kis- és középvállalatok innovatív technológiáinak hasznosítását is elõsegíti a vállalkozások technológiai potenciáljának felmérésével és azzal, hogy e vállalkozások bekerülhetnek a technológia-transzfert elõsegítõ adatbázisba. A nemzetközi technológia-transzfert elõsegítõ rendezvények szervezésével a hálózat lehetõséget biztosít technológiák kölcsönös átvételére, hasznosítására, a közös fejlesztésekre, valamint különféle formájú együttmûködések kialakítására. A hálózat továbbá segíti a KKV-ket az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramjába való bekapcsolódásban, konzorciumi formában (http://www.hita.hu/Content.aspx?ContentID=aa23a602-b041-491b-bc56-007ca37de535). A HITA és az Enterprise Europe Network hálózat tevékenységérõl bõvebb információ az 1.6. fejezetben olvasható.

Magyar Közbeszerzési Intézet (MKI)
Az MKI magán kezdeményezésre jött létre, feladatai közé tartozik többek között a fenntarthatóság, innováció ösztönzése, mind az ajánlatkérõi, mind az ajánlattevõi szférában, illetve a KKV-ék közbeszerzési részvételének elõsegítése, ez utóbbi téren szoros együttmûködésben a Budapesti Kereskedelmi Iparkamarával (BKIK – www.bkik.hu). Az MKI keretein belül jelenleg is folyik egy kutatás annak érdekében, hogy az Intézet felmérje, az elsõsorban önkormányzati ajánlatkérõk körében milyen hajlandóság van az innovációhoz kapcsolódó tartalmú közbeszerzési eljárások kiírására, illetve milyen módon van lehetõsége az ajánlatkérõknek a KKV-ék közbeszerzési részvételének elõsegítésére. Az Intézet felvállalta, hogy segít a közszféra szereplõinek elõremutató közbeszerzési szakmai gyakorlatok, dokumentumok kidolgozásában, mint hídképzõ szervezet, noha az MKI tevékenysége nem korlátozódik kizárólag az innováció témakörére, a haladó közbeszerzési gyakorlatot egyéb eszközökkel is igyekszik elõsegíteni. Az MKI honlapja az alábbi címen érhetõ el: www.kozbeszerzesiintezet.hu
 
Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ)
Az IVSZ köztestület, amelynek célja egy nemzetközileg integrált, innovatív hazai infokommunikációs szektor létrehozása annak érdekében, hogy az megállja a helyét a globális versenyben, és a versenyképes magyar gazdaság húzóágazatává váljon. Célja az információs és kommunikációs technológia (IKT) szakterület fejlõdésének, megismertetésének elõsegítése, a tagszervezetek szakmai, iparági érdekeinek hatékony képviselete, továbbá az IKT és IKT-elektronikai iparág magyar és nemzetközi elismertségének növelése, valamint IKT kutatás fejlesztés és innováció elõsegítése, támogatása és végzése.
A Szövetség honlapja: www.ivsz.hu
 
Innoinfo-projekt
Az Innoinfo-projekt célja, hogy segítse a magyar és a szlovák vállalkozások megjelenését egymás piacán. A háromnyelvû oldalakra a csatlakozók feltölthetik céges adataikat, képeket, térképet, céglogót, de hírek, események, képgalériák és szavazások közzétételére is lesz lehetõség, a fórumok pedig szakmai eszmecserére, az adott társaság tevékenységével kapcsolatos visszajelzések küldésére biztosítanak kiváló platformot. A rendszer lényege, hogy az Innoinfon megjeleníthetõk lesznek a cégek közötti partneri, megrendelõi kapcsolatok, és újabb együttmûködések keresésére is adott lesz a lehetõség, azaz egy magyar gyártó könnyedén talál majd szlovák beszállítót az oldal segítségével, csak fel kell töltenie saját lapjára, hogy milyen vállalkozást keres. Az Innoinfo egészen új kezdeményezés, a projekt honlapja – www.innoinfo.eu – 2012. január 1.-tõl érhetõ el.